Zelenszkij: Oroszország Ukrajna kettévágására készül
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök figyelmeztette európai szövetségeseit, hogy Oroszország a Dnyeper folyón átívelő hidak módszeres lerombolására készül. A támadások célja az ország kettévágása, a katonai utánpótlási vonalak elvágása, valamint az energiaellátás megbénítása a téli hónapok előtt – miközben a felek az Egyesült Államok és az Európai Unió részvételével Abu-Dzabiban ülnek tárgyalóasztalhoz.
Az ukrán államfő Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével folytatott telefonbeszélgetése során osztotta meg aggodalmait. A megbeszélés részleteit ismerő források szerint Moszkva el akarja szigetelni az ország Oroszországgal határos keleti részét az Európai Unióval szomszédos nyugati területektől. A terv nemcsak a fizikai elszigetelésre irányul, hanem a nyugatról keletre tartó áramellátás megszakítására is, ami emberek millióit hagyná fűtés és világítás nélkül a tél közepén.
A kialakult helyzetre reagálva az Európai Unió egy speciális vészhelyzeti mechanizmus aktiválásáról döntött, hogy gyors pénzügyi segítséget nyújtson a legszükségesebb kiadásokra. A folyamatos csapások miatt ugyanis több régióban – köztük Kijevben, Dnyipróban, Szumiban, Donyeckben és Herszonban – már most is súlyos fennakadások tapasztalhatók az áram-, víz- és távhőszolgáltatásban.
A két vezető egyeztetése közvetlenül megelőzte a kedden és szerdán Abu-Dzabiban zajló békekonferenciát, amelyen Kijev, Moszkva, Washington és az EU tisztviselői vesznek részt. Ezek a háromoldalú egyeztetések február vége óta szüneteltek, amikor a Trump-adminisztráció háborút indított Irán ellen. A tárgyalások előtt von der Leyen ismét biztosította támogatásáról Zelenszkij azon kezdeményezését, amely az élelmiszer- és energia-infrastruktúrát érintő tűzszünetet sürgeti. Vlagyimir Putyin orosz elnök környezetéből származó információk szerint azonban a Kreml a mostani csapásokat válaszlépésnek tekinti az orosz energetikai és logisztikai hálózatok elleni ukrán támadásokért.
A Dnyeper stratégiai jelentőségű vízi út, amely észak-déli irányban szeli át az országot, délen pedig természetes frontvonalat képez a szemben álló felek között. Oroszország október óta egyre intenzívebben támadja a folyó átkelőit; ballisztikus rakétákkal és sugárhajtású drónokkal többek között a kijevi Északi és Déli hidat is eltalálták, megrongálva a tartópilléreket és az útpályát. A csaknem négymillió lakosú főváros két partját mindössze nyolc híd köti össze, így egyetlen átkelő kiesése is súlyos közlekedési káoszt okoz, ahogy az a szombati támadás után is történt. Kijev térségén kívül ráadásul nagyon kevés használható híd maradt; a legközelebbi átkelési lehetőséget az északra fekvő kijevi, valamint a 130 kilométerre délre található kanyivi vízerőművek gátjai jelentik.
Katonai elemzők szerint az átkelők megrongálása jelentősen megnehezíti a keleti fronton harcoló ukrán egységek utánpótlását. Franz-Stefan Gady bécsi katonai szakértő rámutatott, hogy a nehézfegyverzetet és a nagy mennyiségű lőszert főként vasúton szállítják, így a vasúti hidak kiesése lelassítja a tartalékok átcsoportosítását a veszélyeztetett frontszakaszokra. Bár Kijev pontonhidak építésével enyhíthet a helyzeten, az orosz cél elsősorban a felőrlés, valamint az, hogy az ukrán hadvezetést a szűkös légvédelmi kapacitások szétaprózására kényszerítse.
Ukrajna védekezését súlyosan nehezíti az amerikai gyártmányú Patriot elfogórakéták hiánya, ugyanis jelenleg ez az egyetlen olyan eszköz az ukrán arzenálban, amellyel megbízhatóan megsemmisíthetők az orosz ballisztikus rakéták. Az iráni háború miatt kialakult globális készlethiány következtében azonban sem Washington, sem az európai szövetségesek nem szívesen válnak meg saját tartalékaiktól. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Szerhij Beszkresztnov, az ukrán elnök tanácsadója szerint az orosz rakétákat új, fejlett irányítórendszerrel szerelték fel.
