Átírják a társasházi törvényt, kiemelt szerepet kapnak a kisebb léptékű fejlesztések
Az építőipari ciklikusság kisimítását, a kis- és középvállalkozások szélesebb körű bevonását, valamint egy nyilvánosan elérhető állami beruházási adatbázis létrehozását nevezte meg a szektor legfőbb céljaként Szemerey Samu, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkára, országos főépítész a Future of Construction 2026 konferencián.
Az állam célja, hogy a drasztikus piaci hullámzások helyett kiszámítható pályát biztosítson a hazai építőipar számára. Ennek érdekében a nagyberuházások mellett kiemelt szerepet kapnak a kisebb léptékű, regionális szakági fejlesztések – mint az iskolák, uszodabővítések és egészségügyi létesítmények –, amelyek a nem feltőkésített, de tőkeerősödésre törekvő kkv-k számára nyújtanak majd folyamatos megrendelést. A kiszámíthatóságot egy készülő, nyilvánosan elérhető adatalapú beruházási jegyzék is szolgálja majd. Ez a platform régiókra és településekre lebontva mutatja majd be a tervezett állami projektek típusát, volumenét, időzítését és erőforrás-igényét.
Nem fenntartható a lakásépítési modell
A lakásépítési szektorban az elmúlt évtizedben alkalmazott gazdasági modell a jelenlegi formájában nem fenntartható. A lakóépületek kivitelezési költségei mintegy tíz év alatt 155 százalékkal emelkedtek Magyarországon, ami a második legnagyobb mértékű drágulás a régióban. A felhalmozódott költségnyomás miatt a jövőbeli növekedés kulcsa a projektek hatékonyságának növelése, valamint az új beruházási modellek meghonosítása. Mivel az alapanyag- és a bérköltségek érdemi csökkentésére nincs reális lehetőség, a szektor jövője kizárólag a projektek és a munkavégzés hatékonyságának növelésében rejlik – emelte ki az államtitkár.
Szemerey Samu elmondta, hogy a minisztérium országosan bekért a településekről a lakhatásra vonatkozó fejlesztési igényeket, és a járásszékhelyek önkormányzatai, Budapest kerületei és a Fővárosi Önkormányzat válaszai alapján összeállította az áhított lakások számát. Miskolcon 1432, Pécsen 1105, Tatabányán 904, Budapesten 572, Kalocsán 550, Székesfehérváron 500, Hajdúnánáson 303, Kecskeméten 244, Várpalotán 192, Békéscsabán 186 tervezett lakásra érkezett igény. Összességében 55 városban 181 projektben 8291 tervezett lakásról kapott visszajelzést a minisztérium, aminek a minél előbbi megvalósítását igyekszik majd segíteni.
Digitalizáció, moduláris építészet, konzorciumi együttműködések
A hatékonyságnövelés eszközeként a digitalizációt, a moduláris építészetet és az előregyártást, a standardizációt, valamint a kkv-k közötti szorosabb, konzorciumi együttműködéseket és közös infrastruktúra-használatot jelölték meg. Az állami beruházási törvény és a közbeszerzési törvény jelenleg zajló felülvizsgálata során több mint ezer, a piacról érkező javaslatot dolgoznak fel. A jogszabályi környezet átalakításának célja egy átláthatóbb, rugalmasabb rendszer megteremtése, amelyben az állam nem kizárólagos megvalósítóként, hanem a minőség garantőreként lép fel, egyes folyamatokat megnyitva a magánszektor előtt.
A piaci és a lakossági szegmenst érintő szabályozásban is jelentős változások várhatók. A kereskedelmi beruházásokra vonatkozó úgynevezett plázastop-szabályozás átalakításával az állam a szuburbanizációs folyamatokkal ellentétes, belváros-központú fejlesztéseket ösztönzi, előnyben részesítve a korábban épült kiskereskedelmi létesítmények megújítását. A kereskedelmi beruházásokat elsősorban a településközpontok felé kívánják terelni, amennyiben pedig erre nincs mód, elvárás, hogy a külterületi fejlesztések is valódi, multifunkcionális városközponti szerepet töltsenek be – hangsúlyozta Szemerey Samu.
A megfizethető bérlakások felé fordul a lakásszektor
A lakásszektorban az állami fókusz a szociális bérlakások helyett a megfizethető, piaci alapú bérlakásépítésre és az intézményi bérlakáspiac megteremtésére helyeződik át. A készülő Wekerle program a teljes lakásingatlan-piacot lefedő stratégiát kínál a fejlesztők és az üzemeltetők számára. A program kiegészítéseként induló Wekerle+ a családi házak mellett a társasházak komplex energetikai mélyfelújítására is kiterjed majd. Ez utóbbi hatékony megvalósítása érdekében módosítják a társasházi törvényt is, megszüntetve azokat a döntéshozatali akadályokat, amelyek eddig gátolták a társasházi korszerűsítéseket.
Az év végéig elkészülő Nemzeti Épületfelújítási Terv a lakó- és középület-állomány hosszú távú, moduláris energetikai korszerűsítését alapozza meg, amely a tervek szerint állami támogatás nélkül, tisztán piaci alapon is működőképes modellre épül. Az állam felmérést is végzett a piaci szereplők és az önkormányzatok körében: a felhívásra több mint 500 projektjavaslat érkezett lakás-, szolgálati lakás- és kollégiumfejlesztési igényekről. A benyújtott, előkészített tervek egy része már a jövő évben pilot projektként elindulhat az építőipari megrendelések állományának növelése érdekében.
