Ömlik be a kínai kacsa a magyar piacra, itt az ideje felvenni a kesztyűt
Márton nap környékén a liba és a kacsa kerül a magyar gasztronómia középpontjába. A hagyományos fogások mögött egy komoly tradíciókkal bíró ágazat áll, amelynek számos kihívással kell szembenéznie.
A magyar víziszárnyas-ágazat jövőjét egyszerre alakítják a termelési költségek, az állatbetegségek, a szigorodó szabályozási környezet és a nemzetközi piaci folyamatok. A kacsa- és libatartás eltérő jövedelmezőségi viszonyai, az exportpiacoktól való függés, valamint a kínai termelők jelentette verseny egyaránt meghatározzák a hazai szereplők mozgásterét.
Szabó Ákos, a Tranzit Csoport vezérigazgatója és a Magyar Lúdszövetség elnöke az ágazat legfőbb nehézségeiről, valamint a magasabb feldolgozottság és az exportpiacok bővítésének kitörési lehetőségeiről beszélt. A szakember szerint a feldolgozás fejlesztése és az új külpiaci lehetőségek kiaknázása nyithat új irányokat az ágazat előtt.
A hazai fogyasztás élénkítése szintén kulcskérdés: ahhoz, hogy több magyar keresse a liba- és a kacsahúst a boltokban, a feldolgozott termékek szélesebb választékára és a belföldi kereslet erősítésére is szükség lehet.
