Az új Közös Agrárpolitika kihívásai és lehetőségei
Christophe Hansen, az Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa, hangsúlyozta, hogy az új Közös Agrárpolitikának (KAP) lényegesen egyszerűbbnek és hatékonyabbnak kell lennie. Szerinte az automatikus támogatások helyett az ösztönzőknek kellene dominálniuk. A politikai jövőkép részeként Hansen kijelentette, hogy a gazdák jövőbeni támogatásai nem csökkennek, mivel a tagállamoknak lehetőségük van a források rugalmasabb elosztására.
A biztos eloszlatta azt a félelmet, hogy a jövőben kevesebb pénz jut a gazdálkodóknak, és kiemelte, hogy a tervek szerint a tagállamok újraelosztás útján rajtuk belül hagyják a forrásokat. Szólt arról is, hogy Magyarország számára a jelenlegi 11,9 milliárd eurós keretet a jövőben 9,2 milliárd euróban határozzák meg, azonban a fennmaradó 20%-os részesedés nem szükségszerűen jár kieséssel.
Összességében Hansen véleménye szerint a gazdálkodói közösségek számára kedvezőbb lesz az új struktúra, amely lehetőséget ad a források szabadabb kezelésére, ezáltal az aktívan termelő gazdák támogatásának erősítésére. Az új javaslat célja az eddigi, kétpilléres rendszer fenntartása mellett annak egyszerűsítése és működési hatékonyságának növelése, így csökkentve a bürokráciát.
A biztos megemlítette, hogy az agrár- és környezetvédelmi intézkedések összevonása pénzügyileg vonzóbbá teszi a lehetőségeket a gazdák számára, miközben a zöld költések és az eco-scheme adminisztratív nehézségeit is csökkenti. A közvetlen kifizetések felső határának 100 ezer euróra való emelését is érintette, megemlítve, hogy a nagy gazdaságoktól lefaragott összegek a kisebb gazdaságok között újraosztásra kerülnek, ami elősegíti a mezőgazdaságot.
Hansen szavait az alábbiakkal zárta: „A támogatásoknak azokhoz kell eljutniuk, akik aktívan részt vesznek a termelésben és hozzájárulnak az élelmezésbiztonsághoz.” Az Európai Bizottság jövőbeni tervei között szerepel Ukrajnával és Mercosur-országokkal kötendő kereskedelmi megállapodások figyelembevétele is, amelyek a kereskedelem fellendítését célozzák.
A már említett javaslatok és módosítások a mezőgazdaság életképességét javítják, ugyanakkor reflektálnak a klímaváltozás kihívásaira, amelyeket új technológiák és genetikai megoldások alkalmazásával lehet kezelni a jövőben.
Végül Hansen hangsúlyozta, hogy nem lehet a piacról kivonni a növényvédő szerek használatát, amíg nincsenek helyettesítő alternatívák, ezzel is erősítve az agrárszektor rugalmas és fenntartható fejlődésének irányát.
A témáról részletesen beszámolunk a közelgő agrárkonferenciánkon is, ahol több szakértő is kifejtheti véleményét a jövőbeni várakozásokról és lehetőségekről.
