A magyar közbeszerzési rendszer állapota: Papíron működik, a valóságban problémák sorozata
2022-ben Magyarországot érintő jogállamisági eljárás során számos kritikát fogalmaztak meg a hazai jogrendszerrel kapcsolatban, kiemelten a közbeszerzési rendszerbe épített összeférhetetlenségi kockázatokat illetően. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) formálisan jól megtervezett és átlátható keretet biztosít, az uniós mutatók is ezt támasztják alá. Azonban az egy szereplős pályázatok túlsúlya és a hosszú távú keretszerződések gyakorlatilag megfojtják a piaci versenyt. Ezek az ügyletek, melyek integritását az Európai Bizottság megkérdőjelezi, a rendszer legnagyobb gyengeségeit jelentik.
Az Integritás Hatóság legutóbbi konferenciáján a közbeszerzési gyakorlat pozitív, ugyanakkor aggasztó helyzetét tárgyalták a szakemberek. A hatóság célja, hogy valódi kontrollt gyakoroljon az uniós források felhasználásának folyamatában, jelentéseiket pedig minden év június 30-ig publikálniuk kell, amire a kormánynak három hónapja van reagálni.
Ám az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a javaslatoknak csupán egy kis részét valósítják meg. Példának okáért, a 42 javaslatból mindössze 3-nál fogadott el egyetértést a kormány. Ezen tények alapján a közbeszerzési rendszer reformjára irányuló javaslatoknak, ha nem támogatják őket érdemben, aligha lesznek valós hatásuk.
Keserű valóság: Nem minden olyan rózsás, mint amilyennek látszik
A konferencián elhangzott, hogy az összeférhetetlenség kezelése nem csupán szabályok kérdése, hiszen a köztisztviselők körében valódi kapcsolatokat kell átlátni a potenciális nyertes cégekkel. A Nemzeti Fejlesztési Központ példái is ezt támasztják alá, mint például azt, hogy a munkaerőpiacon nem mindig könnyű olyan szakértőt találni, aki ne ismerne egy helyi beszállítót.
Az elnök, Kovács László szavaival élve: „Ahhoz, hogy a közbeszerzés tisztaságát biztosítani tudjuk, ki kell zárni minden olyan szereplőt, aki bármilyen formában befolyásolhatja a pályázat eredményét.” A szabályok áttekintése fontos, de a rendszer valódi kultúráját kellene megváltoztatni, hogy az átláthatóság valóban működjön.
Jövőbeli lépések és a válaszok keresése
Az Integritás Hatóság már dolgozik a problémák kiküszöbölésén, a javasolt reformok bevezetésével, amelyeket a nem ideális gyakorlatok felszámolására irányolnak. Ezek a kezdeményezések ugyanakkor a közbeszerzési eljárások átláthatóságát és a tiszta versenyt hivatottak erősíteni. A hatóság részéről elhangzott: szükséges a közbeszerzési nyilatkozatok és érdekeltségi nyilatkozatok feltöltése, hiszen ez a gyakorlat már a pályázat kiírásakor segítene a döntések megalapozottságában.
A fent említett kihívások és megoldási lehetőségek kelthetnek reményt a jövő közbeszerzéseinek sikerében, de egyben figyelmeztetések is: a valóság és a papíron létező rendszer közötti szakadékot át kell hidalni. Amíg ez nem történik meg, a magyar közbeszerzési rendszer továbbra is „ezer sebbel vérzik”.
