Jelentősen nőtt a mezőgazdaság kibocsátása, de a jövedelem régiónként óriási különbségeket mutat
A mezőgazdaság teljes kibocsátásának értéke folyó alapáron 7,1 százalékkal, 4,5 ezer milliárd forintra emelkedett, miközben a kibocsátás volumene 0,4 százalékkal csökkent, ezzel megközelítette a 2015. évi termelési szintet. A termelési árszínvonal 7,8 százalékkal nőtt, a bruttó hozzáadott érték pedig 0,9 százalékkal mérséklődött, folyó áron viszont 12 százalékkal emelkedett – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal összefoglaló elemzéséből.
A növénytermesztés volumene 4,7 százalékkal csökkent, az állattenyésztésé ezzel szemben 4,9 százalékkal nőtt. A mezőgazdaság az erdőgazdálkodással és a halászattal együtt a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 3,2 százalékát állította elő, és az Európai Unió teljes mezőgazdasági kibocsátásának 2,0 százalékát adta.
A kibocsátáson belül a növénytermesztés 52, az élő állatok és állati termékek 41 százalékos részarányt képviseltek. A növénytermesztés kibocsátási értéke 5,9 százalékkal emelkedett, amit az árszínvonal 11 százalékos emelkedése magyaráz. A szerkezetben továbbra is meghatározó szerepet töltöttek be a gabonafélék és az ipari növények, különösen a napraforgó, mellettük a kertészeti termékek is jelentős részarányt képviseltek.
Az állatok és állati termékek árszínvonala 4,8 százalékkal emelkedett, kibocsátásuk volumene pedig tovább bővült. Az élőállat-szektoron belül a baromfiágazat, az állati termékek körében a tej- és tojástermelés képviselt meghatározó súlyt.
A növénytermesztésben a gabonafélék teljesítményét jelentősen mérsékelte a kukoricatermés 27 százalékos csökkenése, amit a búzatermés 9,2 százalékos növekedése nem tudott ellensúlyozni. Rontotta a szektor eredményeit az ipari növények, különösen a szója, a napraforgó és a cukorrépa terméscsökkenése is, a gyümölcsféléknél pedig az almatermésűek és a csonthéjasok fajlagos hozamának 45, illetve 36 százalékos esése okozta a volumencsökkenést. A tömegtakarmányok – silókukorica, lucerna, gyep – öt éves átlag alatti hozama a kínálat év végi szűkülését vonta maga után.
Az állattenyésztési ágazat volumenének növekedését sem a dráguló szemestakarmányok, sem a szálastakarmány-hiány nem vetette vissza érdemben. A növekedést a főbb állatállományok bővülése és a javuló fajlagos hozamok alapozták meg. A teljes mezőgazdasági kibocsátás növeléséhez a dinamikusan bővülő sertés- és baromfiállomány járult hozzá leginkább, egyaránt 0,7-0,7 százalékponttal, amit a szarvasmarha- és tejágazat stabil növekedése követett 0,4 százalékponttal. A termelési volumen a juhok kivételével minden fontosabb állatfajnál nőtt, az év végére azonban komoly gazdasági nehézségek jelentkeztek: a sertéságazatban az uniós túltermelés, a tejpiacon az árak volatilitása teremtett kritikus helyzetet.
A mezőgazdaság nettó vállalkozói jövedelme 34 százalékkal, 707 milliárd forintra emelkedett. Ehhez a termelési tényezők jövedelmének 16 százalékos bővülése mellett a támogatások is hozzájárultak: a termelési támogatások nettó összege 94 milliárd forinttal haladta meg az előző évit, és felülmúlta a 899 milliárd forintot. A mezőgazdasági munkaerő termelékenysége 4,4 százalékkal romlott, amit legjobban a változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték 6,0 százalékos csökkenése mutat.
Az egy hektárra jutó mezőgazdasági vállalkozói jövedelem országos átlaga 141 ezer forint volt, ami régiónként nagy különbségeket mutatott, 49 ezer és 193 ezer forint között szóródott. A legmagasabb fajlagos jövedelmet az Észak- és a Dél-Alföldön mérték, hektáronként 193 ezer, illetve 187 ezer forintot; ez a két régió adta együttesen az országos mezőgazdasági kibocsátás 48 százalékát. Észak-Magyarországon viszont az egy hektárra jutó jövedelem az 50 ezer forintot sem érte el.
