Készül a szigorú uniós reform, ami Magyarországon is átírja az állami költéseket
Az Európai Bizottság július elején benyújtja a közbeszerzési reformját, amely célja az évi 2500 milliárd eurós közbeszerzési piac átalakítása. Ezen összeg az uniós GDP körülbelül 15 százalékát teszi ki, és a jövőbeli rendszer lényege, hogy egyszerűbb, digitálisabb és „európaibb” legyen. A legfőbb célkitűzés az, hogy a legalacsonyabb ár logikája helyett a hozzáadott érték és a zöld szempontok domináljanak.
Stéphane Séjourné, a Bizottság ügyvezető alelnöke rámutatott arra is, hogy a szigorú reformok nem érintik visszamenőlegesen a már megtett kínai beruházásokat, viszont a jövőben kiemelt figyelmet kell fordítani az Európában maradó termelésre és munkahelyekre. A kihívás azonban az, hogy a bürokráciát csökkentsék, miközben új stratégiai kritériumokat építenek be, anélkül, hogy a már most is bonyolult rendszer további terheket kapjon.
A közbeszerzések a Bizottság versenyképességi reformjának középpontjába kerültek, és ennek egyik legfontosabb tagja a közpénzek tudatos felhasználása lesz. Az Európai Unió évente 2500 milliárd eurót költ el közbeszerzéseken, ám ha ezt az összeget elsősorban a legalacsonyabb ár alapján költik, akkor a költségvetés a jövőben adminisztratív eljárássá zsugorodhat, amely lehetővé teszi, hogy a kínai cégek erősödjenek meg a piacon. Ezzel szemben, ha a javasolt átalakítások megvalósulnak, a közpénzek kulcsfontosságú eszközzé válhatnak az ipari kapacitások és a környezettudatos átállás támogatásában.
A reform mozgatórugója Enrico Letta és Mario Draghi korábbi javaslatai, amelyek a közbeszerzéseket mint gazdaságpolitikai eszközt emelték ki. Letta hangsúlyozta, hogy az EU belső piaca a geopolitikai realitásokhoz igazodva szükséges, hiszen a nagyhatalmak, mint az Egyesült Államok és Kína, tudatosan használják a saját piacaikat iparpolitikai célokra. Draghi pedig arra figyelmeztetett, hogy a közös keresletet a közbeszerzések javítása nélkül nem lehet hatékonyan megszervezni.
A javasolt reformok nem csupán technikai szempontok, hanem egy új gazdaságpolitikai logika mentén kívánják újraértelmezni a közbeszerzési rendszer szerepét. A Bizottság célja, hogy az uniós belső piacon keresztül jobban támogassák a kis- és középvállalkozásokat, lehetővé téve az esélyegyenlőséget a piaci szereplők között.
Az új közbeszerzési irányelvek végül azt célozzák, hogy a közpénzeket úgy használják fel, hogy azok valóban az európai ipari kapacitásokat és technológiai tudást támogassák, miközben fenntartják a szociális feltételeket és a környezetvédelmi szempontokat. A reform célja, hogy a közelgő közbeszerzési lehetőségek során a jövőbeli beruházásokat már úgy tervezzék meg, hogy azok európai elemeket tartalmazzanak, biztosítva a fenntarthatóbb gazdasági növekedést az unióban.
