Váratlan adócsökkentés a kormány részéről: 1,9 milliárd forintos gesztus a kiskereskedelemben
2025. november 22-én a kormány bejelentette, hogy megemeli a kiskereskedelmi adó sávhatárait, ezzel jelentős könnyítést adva a kisebb vállalkozásoknak. Az intézkedést követően a kisebb cégek már az idei adóévre is a kedvezőbb feltételek szerint adózhatnak, ezzel várhatóan 26 milliárd forinttal csökken a költségvetési bevétel a következő években.
A kormány döntése a kiskereskedelmi adó progresszív struktúráját érinti, amely a következő sávokat tartalmazza:
- 0% 500 millió forintig
- 0,15% az 500 millió és 30 milliárd forint közötti bevétel után
- 1% a 30-100 milliárd forintos szegmens után
- 4,5% a 100 milliárd forint feletti részére
Az új adóhatárok emelése következtében jelentős kedvezményekben részesül az a több száz cég, amelyik eddig belépett a második adósávba, illetve azok is, akiknek a bevétele közelít ehhez a sávhoz. A legnagyobb szereplők, mint a Lidl, Spar és Tesco, különösen nagy mértékben profitálnak ebből az intézkedésből: egységesen 1 920 750 000 forintot spórolnak a friss szabályozás nyomán.
Az új szabályozás hatásai: vállalati perspektívák
A kormány által bevezetett adócsökkentés előtt a kiskereskedelem több terhet volt kénytelen elviselni, beleértve a különadókat, árstopokat és egyéb adminisztratív intézkedéseket. Mindezek miatt sok nagyvállalat a legfrissebb pénzügyi jelentéseik szerint veszteségesen működött, hiszen a kiskereskedelmi adó terhet jelentett a profitjukra nézve.
Most, a kedvezményes sávokkal, a vállalatok adóalapja csökken, így vélhetően növekszik a nyereségük is. Az új rendelet visszamenőlegesen kedvező hatással lehet az idei évi adóterhekre is, ami azt jelenti, hogy azok a cégek, amelyek az év elején magasabb adóelőleget fizettek be, visszaigényelhetik a különbözetet.
A kormányzati gesztus mögötti stratégiák
A mostani jogszabály-módosítás sok elemző szerint inkább az alacsonyabb adottságú külföldi szereplők felé tett gesztus, mintsem a hazai kiskereskedelem igazán összetett problémáinak valódi megoldása. A szakmai konszenzus szerint ez az intézkedés nem csupán a kereskedőknek, hanem a beszállítóiknak is fájdalmas következményekkel járhat. A fokozott verseny miatt a kiskereskedelmi láncok kénytelenek lehetnek tárgyalni a külföldi beszállítókkal ahelyett, hogy a hazai termelők részesedését növelnék.
A jövő kihívásait figyelembe vevő döntések sürgetik a kormányt, hogy a fenntarthatóság érdekében az energiapolitikát és a kiskereskedelem szabályozását egyaránt vizsgálja. Az európai normák és a hazai gazdaság védelme érdekében a következő időszakban további lépések szükségesek ahhoz, hogy a külföldi és hazai vállalatok számára is egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak a magyar piacon.
Forrás: Portfolio
