Romló Magyar Növekedési Pozíció
A magyar növekedési ütem, amely az elmúlt évtizedek alatt csupán 2,7%-os átlagos GDP-növekedést mutatott, súlyos aggályokat vet fel. Ez a mérték alatta marad a térség versenytársainak, mint például Lengyelország, Románia és Szlovákia, akik dinamikusabb fejlődést mutatnak.
A lengyel gazdaság 1995 óta megduplázta teljesítményét, míg Magyarország stagnál, sőt, a közeljövőbeli kilátások sem biztatók. A jelenlegi válság minden jel szerint mélyebb struktúrális problémákra világít rá, amelyek a makro- és mikroökonómiai szintézisben egyaránt megnyilvánulnak.
Kiút a Külföldi Tőkecsapdából
Az alacsony növekedési dinamikát kezelni kell, és nem elég csak a meglévő modellek kidolgozására fókuszálni. Magyarország gazdasági stratégiájának szembesülnie kell a valósággal, miszerint a külföldi működőtőke nem képes megoldani a felzárkózás kérdéskörét. A gazdaságpolitikának a humántőke fejlesztésére, a technológiai innovációkra kell orientálódnia.
Az általunk jelenleg alkalmazott gazdasági modell a külföldi tőke maximalizálására épít, ám a technológiai és innovatív potenciálunk kihasználását nem segíti elő. A tudásalapú gazdaság bővítése elengedhetetlen ahhoz, hogy valóban fel tudjunk zárkózni nemcsak a régióban, hanem globális szinten is.
A Tudásalapú Gazdaság Evolúciója
Feltételezések szerint a tudásalapú gazdaság múltja a 80-as évekre nyúlik vissza, amikor a technológiára, tudásra, és az oktatásra helyezték a hangsúlyt. Az irányváltás során létrejöttek a technológiai vállalkozások és a kockázati tőke alapok, amelyek nélkülözhetetlenek a gazdasági növekedés szempontjából.
A nemzeti fösvénységből fakadóan a technológiai gazdaság nemcsak hogy elmaradott, de az innovációk is külföldön keresnek jóval kedvezőbb feltételeket. Ezen a téren sürgős változtatások szükségesek a sikeres felzárkózás érdekében.
Milyen Növekedési Dinamika Kell?
A magyar gazdaság növekedéséhez minimum 4-6%-os éves átlag szükséges a következő 8-10 évben. Az ehhez szükséges tőkebefektetések, különösen a képzés és a technológiai fejlesztés terén, elengedhetetlenek ahhoz, hogy a vállalati szerkezet és a gazdasági dinamika valódi fejlődést mutathasson.
A felzárkózó nemzetek sikeres példái azt mutatják, hogy a technológiai ipar fejlesztése kulcsfontosságú lehet, ha valódi előrelépést akarunk elérni. Más országok olyan gazdasági politikákat folytatnak, amelyeket nekünk is meg kellene vizsgálni, hogy ki tudjuk használni a jelenlegi lehetőségeinket.
A fenti gondolatok tükrözik a magyar gazdaság helyzetének sürgető természetét, amelyben a változtatás elkerülhetetlen. A tudomány, technológia, és a gazdaságpiac igényeinek figyelembevételével nemcsak rekonstrukcióra, hanem egy teljesen új alapokra helyezésre van szükség.
