Rendkívüli dolog történik a naperőművekkel Magyarországon
A hivatalos októberi magyarországi napenergia-termelési adatokra ugyan még várni kell, de az már most látszik, hogy az év tizedik hónapjában is kiemelkedően kedvező körülmények uralkodtak a hazai naperőművek számára.
Egy új jelentés szerint a besugárzás októberben jóval, körülbelül 10%-kal a havi átlag felett alakult Európa nagy részén, Magyarországon pedig különösen erős lehetett a jelenség: Közép-Európát és a balti államokat akár 25%-kal is több napsugárzás érhette a hónap folyamán az ilyenkor szokásosnál.
Így nagy valószínűséggel októberben idén negyedszerre dönthetett rekordot az itthoni naperőművek havi kihasználtsága, miután januárban 4,24%-kal negatív rekord született, májusban 25,59%-kal, augusztusban pedig 26,52%-kal a naperőművek jó évtizedes magyarországi történetének legmagasabb szintjére emelkedett a napelemparkok adott havi kihasználtsága.
A kihasználtság azt jelzi, hogy egy adott időszak során a névleges teljesítőképességhez képest mennyi villamos energiát termel ténylegesen az erőmű; vagyis a magasabb kihasználtság azt jelenti, hogy a naperőmű többet termel az ilyenkor megszokottnál.
Az augusztusi rekord kihasználtság különösen jól jött a paksi és a hormuzi krízisre, illetve a megemelkedett áramigényre tekintettel, az itthon megtermelt jókora mennyiségű napenergia pedig jelentősen mérsékelte az ország áramimportigényét és az ellátásbiztonsági kockázatokat.
Miközben ugyanis a Duna alacsony vízállása következtében a Paksi Atomerőmű termelése sosem látott mélypontra zuhant az utolsó nyári hónapban, a közel-keleti válság miatt elszálló gázárak pedig korlátozták a hazai gázerőművek szerepének növekedését, a naperőművek hazai áramtermelésen belüli havi részaránya világrekordnak számító új csúcsra, 52,3%-ra emelkedett.
Szokatlan és a külső körülményekre tekintettel szerencsésnek mondható fejlemény, hogy a magyar naperőművek termelési csúcsa idén augusztusra esett, noha ez jellemzően június-júliusban szokott bekövetkezni. A kihasználtságot befolyásoló egyik fő tényező a besugárzás, vagyis a vízszintes felületre érkező teljes napsugárzás mennyisége, amely az év korábbi kihasználtsági rekordjainak megszületésében is döntő szerepet játszott, nem függetlenül az El Niño jelenségtől sem.
A besugárzás az év tizedik hónapjában is jóval, körülbelül 10%-kal a havi átlag felett alakult Európa nagy részén. Magyarországon különösen erős lehetett a jelenség, a legnagyobb pozitív anomáliák Csehországban, Szlovákiában és itt jelentkeztek. Közép-Európát és a balti államokat akár 25%-kal is több napsugárzás érhette a hónap folyamán az ilyenkor szokásosnál a tartósan fennálló magasnyomású rendszerek hatására.
Az ismétlődő magasnyomású rendszerek ugyanis gátolták a felhőképződést, ami Európa nagy részén nyugodt, napos időjárást eredményezett, összhangban az észak-atlanti oszcilláció pozitív fázisával is. Ugyanakkor Európa bizonyos részein, például Dél-Franciaországban 5%-kal, valamint Ukrajnában és Moldovában 10%-kal átlag alatt alakult a teljes havi besugárzás a felhők és viharok miatt, amelyek kiterjedt áramkimaradásokat is okoztak Nyugat-Európa-szerte.
Ezekben a térségekben a felszínre jutó napfény mennyiségét a sorozatosan érkező alacsony nyomású rendszerek és időjárási frontok korlátozták, megnövelve a felhőzetet és a csapadékmennyiséget, míg Dél-Franciaországban egyéb, helyi tényezők is hozzájárultak a napsugárzás hiányához. Ilyen volt például az Adam névre keresztelt vihar október közepén, a hónap második felében pedig további két, névvel ellátott vihar érte el Nyugat-Európát, az Austin, valamint a Boelo. A viharokhoz kapcsolódó felhőzet és csapadék rontotta az egyébként kedvező besugárzási viszonyokat, az erős szél pedig megrongálta a villamosenergia-átviteli és -elosztó infrastruktúrát.
Mindezzel együtt, részben a magasabb besugárzásnak, részben az európai naperőmű kapacitás folyamatos bővülésének köszönhetően októberben ismét adott havi rekordot döntött a napenergia-termelés az EU-ban, ami február kivételével eddig az év mindegyik hónapjában megtörtént.
Az uniós naperőművek összességében 28,6 terawattóra villamos energiát állítottak elő a hónap során, ami több mint 23%-kal haladja meg az eddigi legmagasabb, 2025. októberi 23,2 terawattórás értéket. A Magyarországra vonatkozó előzetes adatok szerint a hazai naperőművek történelmében szintén a 2026-os volt a legerősebb október a megtermelt energia szempontjából; e szerint a hazai napelemes rendszerek 0,94 terawattórát állítottak elő, 27%-kal többet, mint 2025 októberében.
Ezzel idén január, február és június kivételével eddig minden hónapban csúcsot döntött a hazai napenergia-termelés az adott hónapra vonatkozóan, az európai helyzethez hasonló okokból. Korábbi elemzések szerint az európai besugárzási mutató a gyengébb évkezdet után már az első fél évben is tapasztalt pozitív eltérése várhatóan az év végéig fennmarad.
