Közeledhetnek az álláspontok az orosz–ukrán tárgyalásokon
Az Egyesült Államok közvetítésével újabb tárgyalási forduló kezdődött Abu-Dzabiban az orosz–ukrán háború lezárásáról. Amerikai sajtóértesülések szerint Kijev és Moszkva a zárt ajtók mögött némi rugalmasságot mutat a területi vitákban, a megegyezéshez azonban a háború utáni biztonsági garanciákat is tisztázni kell, miközben az európai vezetők is nagyobb szerepet követelnek maguknak az egyeztetéseken.
Donald Trump amerikai elnök nemrég arról beszélt, hogy Ukrajna a háború után „egy kicsit más alakot” ölthet, bár azt nem részletezte, milyen területi változásokra gondol. Oroszország továbbra is követeli, hogy Kijev ismerje el a Krím, valamint a négy, korábban jogellenesen annektált megye – Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon – feletti orosz fennhatóságot, és vonja ki csapatait még azokról a területekről is, amelyeket az orosz hadsereg sosem szállt meg.
Bár az ukrán vezetés ezt elutasítja, az amerikai forrás szerint mutatkozik némi engedékenység a felek részéről. A tisztviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a területi kérdéseket addig nem lehet rendezni, amíg nincs megállapodás a háború utáni biztonsági architektúráról.
Az abu-dzabi tárgyalások előtt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X-en közölte, hogy küldöttségük a harcok mérséklését célzó lépéseket fog javasolni. Emellett szeretnék előkészíteni a terepet egy ukrán, orosz és amerikai csúcstalálkozóhoz, amely valódi és igazságos békét hozhat.
A keddi egyeztetések európai konzultációval indultak, mielőtt sor kerülne a február óta első háromoldalú – ukrán, orosz és amerikai – találkozóra. Rusztem Umerov ukrán főtárgyaló tájékoztatása szerint az álláspontok összehangolását célzó előkészítő megbeszélésen Steve Witkoff és Jared Kushner amerikai megbízottak mellett Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország, a NATO és az Európai Bizottság képviselői is részt vettek. Umerov Ukrajna legfőbb céljai között a harcok beszüntetését, a biztonsági garanciák megszerzését, a gazdasági helyreállítást és a humanitárius lépéseket említette.
Az európai részvétel azért is hangsúlyos, mert a kontinens vezetői nagyobb beleszólást kérnek a térség biztonságát alapjaiban meghatározó, amerikai vezetésű diplomáciai folyamatba. Sajtóhírek szerint Washington és Moszkva már tárgyalt olyan lehetséges ukrán biztonsági garanciákról, amelyek a NATO-szerződés konzultációról és kollektív védelemről szóló 4. és 5. cikkelyére hasonlítanak. Felmerült a 2022-ben felfüggesztett NATO–Oroszország Tanács újjáélesztése is, valamint egy olyan mechanizmus bevezetése, amellyel a tűzszünet megsértése esetén azonnal visszaállíthatók lennének az Oroszország elleni szankciók.
A diplomáciai erőfeszítések ellenére az orosz hadsereg továbbra is támadja az ukrán infrastruktúrát. Zelenszkij hétfő esti beszédében arra figyelmeztetett, hogy Moszkva a hidak és az elektromos hálózat rombolásával a Dnyeper folyó mentén próbálja meg kettészakítani az országot, hogy a lehető legnehezebbé tegye a lakosság életét. A gyors áttöréssel kapcsolatban Washington is óvatosságra intett, Jared Kushner ugyanis rendkívül nehéznek és összetettnek nevezte a konfliktust, amelyben a mostani megbeszélések legfeljebb a tárgyalások következő szakaszának adhatnak lendületet.
