Magyar Péter bejelentette: 57 milliárd forintos programot indít a kormány országfásításra és települészöldítésre
Több mint 57 milliárd forintos keretösszeggel indít négyéves, átfogó országfásítási és települészöldítési programot a kormány a klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök egy Facebook-videóban.
Magyar Péter a videójában elmondta, hogy a döntés hátterében az egyre súlyosbodó nyári hőhullámok állnak. Az egyre szárazabbá és melegebbé váló nyári időjárás idén már az ország energiabiztonságát is veszélyeztette, emellett a gazdaság számain is meglátszott a hatása.
A kormányfő hangsúlyozta, hogy a klímaváltozásról szóló elméleti viták korszaka lezárult, a hangsúlyt mostantól a gyakorlati klímaalkalmazkodásra és az életkörülmények javítására kell helyezni.
„Fenntartható fejlesztéseket valósítunk meg szakszerű tervezéssel, tudatos fafajválasztással és az utógondozás biztosításával” – emelte ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy az elmúlt évek térkövezési és betonozási gyakorlatával szakítva valódi szemléletváltásra van szükség.
A négyéves terv egyik fő pillérét jelentő országfásítási programra 18,2 milliárd forintot különítenek el. Ebből a forrásból legalább 12 millió facsemetét ültetnek el, ami magában foglal több mint 1300 hektárnyi új erdő telepítését, valamint 20 ezer kilométernyi csatornaszakasz fásítását. Az új ültetések mellett a meglévő állomány védelmére is jut forrás: négymilliárd forintot a már létező erdők fenntarthatóbbá tételére, egymilliárd forintot pedig egy integrált erdőtűz-védelmi akcióterv elindítására fordítanak.
A program legnagyobb részét a települészöldítés teszi majd ki, amelyre 39,6 milliárd forintot szán a kabinet. A cél a helyi közösségek bevonása, valamint a jelenleg sok esetben idejétmúlt elvek mentén, drágán és rossz hatékonysággal működő önkormányzati zöldfelület-gazdálkodás modernizálása. Ennek érdekében négyféle önkormányzati pályázatot írnak ki, amelyekre bármely magyar település jelentkezhet.
További 14,9 milliárd forintot új közparkok kialakítására és a meglévő zöldterületek összekapcsolására különítenek el. Két további, egyenként 10 milliárd forintos keret szolgál a városi hőszigethatás mérséklésére – a felesleges betonfelületek feltörésével és árnyékot adó zöldterületek létrehozásával –, valamint a meglévő parkok felújítására és az elpusztult fák pótlására. A negyedik, 4,4 milliárd forintos pályázati alapból a közintézmények, így az iskolák, óvodák, bölcsődék és orvosi rendelők jelenleg jellemzően lebetonozott udvarait alakítják át zöld közösségi terekké.
A pályázatok megvalósításába a szakmai szervezeteket – többek között az erdőgazdaságokat, a vízügyi szakembereket, a tájépítészeket és a kutatókat – is bevonják. Ez biztosítja, hogy a helyi szakértelemmel nem rendelkező önkormányzatok se essenek el a támogatásoktól, és a projektek szorosan illeszkedjenek az adott település klímájához, illetve vízháztartásához.
A hazai erdők kapcsán nemrégiben szó volt arról is, hogy szeptember 30-án lejárt a védett és Natura 2000-es erdőkre vonatkozó fakitermelési moratórium, aminek értelmében újra elindulhatott volna a termelés a védett erdőkben. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium ezután közölte, hogy a korábbi ipari szemléletű gazdálkodáshoz már nem térnének vissza ezeken a területeken. Bár a tárca közölte, hogy az örökölt rendszer hiányosságai miatt az összes védett terület azonnali, teljes tehermentesítése egyetlen lépésben még nem lehetséges, a hosszabb távú cél a legértékesebb övezetek végleges megóvása a fatermeléstől. A moratórium lejártát követően több környezetvédő szervezet is a korlátozás határozatlan idejű fenntartása mellett foglalt állást.
