Izgalmas események a Hormuzi-szoros körül
2026. március 20-án a Financial Times arról számolt be, hogy a Hormuzi-szoroson átutazó hajók számottevő változásokon mentek keresztül. Az iráni hatóságok a szoros feletti ellenőrzésük demonstrálásaképp szelektíven engedik át a vízijárműveket, mellőzve a Larak-sziget megkerülését. Ez a megközelítés különösen figyelemre méltó, hiszen az Egyesült Államok és Izrael közti konfliktus hatására a hajóforgalom a szoroson gyakorlatilag leállt a közelmúltban.
A héten legalább nyolc hajó haladt át a szoroson ilyen szokatlan útvonalon, amelyek között indiai, pakisztáni és görög olaj- és ömlesztettáru-szállítók, valamint iráni tankerek is voltak. A Lloyd’s List Intelligence legfrissebb jelentése szerint egy tankerüzemeltető kétmillió dollárt fizetett Iránnak a biztonságos átkelés érdekében.
Az irányadó politikai helyzetben Kína és India kormánya is tárgyalásokat folytat Teheránnal, hogy biztosítsák saját hajóik áthaladását. Irán azokat a vízijárműveket részesíti előnyben, amelyek kereskedelmi kapcsolatban állnak az országgal vagy melyek tulajdonosai közeli viszonyt ápolnak a teheráni vezetéssel. Ezzel a taktikával Irán a szoros feletti dominanciáját, valamint diplomáciai elszigeteltségének csökkentését próbálja elérni.
Hatások a globális energiaellátásra
Bár az áthaladások száma még viszonylag alacsony, a konvojok mozgása újabb jele a gazdasági kapcsolatok szorosabb összekapcsolásának a regionális hatalmak között. Az S&P Global adatai alapján körülbelül 3200 hajó várakozik a Perzsa-öbölben, míg a szoroson áthaladó forgalom 96%-kal csökkent a konfliktus előtti napi 100-135 hajóról.
A háború alatt legalább 22 hajó célponttá vált, a közvetlen támadások mellett a regionális energetikai infrastruktúrára mért csapások következtében. Egyik példája a katari Rász Laffán gázkomplexuma elleni támadás volt, amely az európai gázárakat 30%-kal, míg az olajárakat 10%-kal megemelte, elérve a hordónkénti 119 dollárt, mielőtt a piacok ismét stabilizálódtak.
Kína és Irán kapcsolatának erősödése
Abu-Dzabitól északra, a Perzsa-öböl területén legalább kilenc hajó csoportosul, amelyek a kínai állami Cosco hajózási csoport tagjai lehetnek. Ezek a nyersolajat és finomított kőolajtermékeket szállító hajók valószínűsíthetően a szoroson való átkelésre készülnek. A kínai kormány, az amerikai szankciók ellenére, lehetővé tette finomítói számára az iráni olaj felvásárlását, ezzel tovább mélyítve két ország közötti kereskedelmi kapcsolatokat.
Az elemzők megjegyzik, hogy Irán a jemeni húszik megoldásaihoz hasonló rendszert alakíthat ki, amelyben a hajóknak előzetesen engedélyt kell kérniük az áthaladásra a szoroson. A legnagyobb aggodalom a piaci szereplők körében az, hogy a politikai döntések valóban eljutnak a terepen tartózkodó egységekhez, amelyek végső soron a fegyverhasználatról döntenek.
