Macron meglépte a váratlant: bővítik az atomfegyver-készletet, és egy kivédhetetlen szuperrakétát készítenek
Franciaország gőzerővel fejleszti a jövőbeli légi nukleáris csapásmérő képességét, amely a korszerűsített Rafale F5 vadászbombázóra és az új, hiperszonikus ASN4G nukleáris robotrepülőgépre épül. A jelenlegi ASMPA-R rakéták leváltására szánt fegyverrendszer a szárazföldi bázisú légierőt és a haditengerészet repülőgép-hordozóra telepített egységeit egyaránt kiszolgálja majd.
A várhatóan 2035 körül hadrendbe álló fejlesztés célja, hogy a francia nukleáris elrettentő erő a legmodernebb légvédelmi rendszereken is képes legyen áttörni. A francia fegyverzetért felelős főigazgatóság (DGA) idén júniusban ítélte oda az MBDA vállalatnak a negyedik generációs, levegő-föld osztályú nukleáris robotrepülőgép (ASN4G) fejlesztési szerződését.
Ezt követően szeptemberben a hordozóplatformként szolgáló Rafale F5 program is új szakaszba lépett, miután a DGA előkészítő szerződéseket kötött a Dassault Aviation, az MBDA, a Safran és a Thales vállalatokkal, megalapozva ezzel a tényleges megvalósítási fázis év végi elindítását. A tervek szerint a modernizált vadászgép minősítése 2033 körül zárul le, majd ezt követően először a légierőnél, később pedig a haditengerészetnél áll szolgálatba.
A többfeladatú Rafale F5 új radart, elektronikai hadviselési rendszert és elektrooptikai szenzorokat kap, emellett javítják az adatkapcsolati képességeit is. Franciaország párhuzamosan egy lopakodó harci drónt is fejleszt, amely a vitatott légterekben kíséri majd a Rafale-t, és segít az ellenséges légvédelem leküzdésében, bár maga a drón nem hordoz majd atomfegyvert.
Az új ASN4G robotrepülőgép legfőbb sajátossága a hiperszonikus sebesség és a nagyfokú manőverezőképesség ötvözése lesz. A fegyvert úgy tervezik, hogy a hangsebesség ötszöröse (Mach 5) felett is képes legyen irányt változtatni, ami drasztikusan lerövidíti a védekező fél reakcióidejét, és rendkívül megnehezíti a röppálya kiszámítását. A pontos műszaki adatokat – köztük a végsebességet, a hatótávolságot, a tömeget és a robbanófej hatóerejét – a francia hatóságok nem hozták nyilvánosságra.
Az új rendszer hadrendbe állásáig a 2024 májusában sikeresen tesztelt, korszerűsített ASMPA-R rakéták biztosítják a légi elrettentést. Emmanuel Macron elnök idén márciusban jelentette be a korábban nagyjából 290 töltetre becsült nukleáris fegyverkészlet növelését, egyúttal közölte, hogy az ország a jövőben nem hozza nyilvánosságra az atomfegyverei pontos számát.
A francia elrettentő erő gerincét a légi komponens mellett négy, M51-es ballisztikus rakétákkal felszerelt Le Triomphant osztályú tengeralattjáró alkotja, amelyek közül legalább egy folyamatosan őrjáraton van. Míg a tengeralattjárók a rejtett, második csapásmérő képességet garantálják, addig a vadászgépek egy látható, demonstratív, de a fegyveroldásig még visszahívható erőt jelentenek.
Az európai NATO-szövetségesek közül kizárólag Franciaország és az Egyesült Királyság rendelkezik saját atomfegyverrel, ám Párizs pozíciója teljesen egyedi. Míg a britek a tengeralattjáró-alapú elrettentő erejüket a NATO védelmének rendelik alá, és amerikai atomfegyverek hordozására alkalmas F-35A gépek beszerzését tervezik, addig Franciaország kívül marad a szövetség Nukleáris Tervező Csoportján. Bár Párizs nyitott a közös európai hadgyakorlatok kiterjesztésére és az ideiglenes áttelepítésekre, a saját fejlesztésű fegyverek feletti rendelkezési jogot, valamint a nukleáris csapásmérés elrendelését kizárólagosan a francia elnök kezében tartja.
