Javuló fizetőképesség, mélyülő területi szakadék
A magyar háztartások fizetőképessége országos átlagban javulást mutat, a felszín alatt azonban egyre mélyülő területi egyenlőtlenségek húzódnak meg. A legfrissebb regionális adatok szerint a stabil foglalkoztatottság ellenére az ország északi és keleti régióiban az európai átlagot is jócskán meghaladó mértékű a fizetési hátralékokkal és anyagi nélkülözéssel küzdők aránya.
A foglalkoztatás paradoxona
A háztartások pénzügyi nehézségeit egyre kevésbé a munkaerőpiacról való teljes elszakadás okozza. A foglalkoztatási szint európai összevetésben még a sérülékenyebb régiókban is viszonylag erős, a tényleges fizetési problémák és az anyagi nélkülözés mégis területileg erősen koncentrálódnak. A fizetőképességet ma már sokkal inkább a megszerezhető munkajövedelmek szintje, a megélhetési költségek, valamint a korábban felhalmozott pénzügyi tartalékok nagysága határozza meg.
Két véglet: Dunántúl és Észak-Magyarország
A területi szakadék a mindennapi pénzügyi kötelezettségek – jelzálog- vagy lakbérfizetés, közüzemi számlák, részletfizetés – teljesítésében a legszembetűnőbb. Míg az Európai Unióban átlagosan a népesség 9,2 százaléka küzd fizetési hátralékkal, addig Közép-Dunántúlon ez az arány mindössze 2,2 százalék, Nyugat-Dunántúlon pedig 5,9 százalék.
A keleti és déli országrészekben ugyanakkor az uniós átlagot meghaladó a pénzügyi nyomás: Dél-Alföldön 11 százalék, Dél-Dunántúlon 11,4 százalék, Észak-Alföldön pedig 11,7 százalék az érintettek aránya. A legkiszolgáltatottabb helyzetben Észak-Magyarország van, ahol a fizetési hátralékokkal küzdők 17,4 százalékos aránya közel kétszerese az uniós átlagnak, és a magyar régiók között is a legmagasabb érték.
Súlyos nélkülözés az ország északi és alföldi térségeiben
Hasonlóan drasztikus különbségek rajzolódnak ki a súlyos anyagi és szociális depriváció terén is. Az uniós 6,3 százalékos átlaggal szemben Észak-Alföldön 13,6 százalék, Észak-Magyarországon pedig 14 százalék ez a mutató, ami azt jelenti, hogy ezekben a térségekben az európai átlag több mint kétszeresét teszi ki a súlyos nélkülözésben élők aránya.
A jólét ára a főváros térségében
Közép-Magyarország mutatói egy másik fontos összefüggésre világítanak rá: a magasabb jövedelmi szint önmagában nem feltétlenül jelent arányosan nagyobb pénzügyi mozgásteret, ha azt magas lakhatási kiadások kísérik. Bár a régióban a fizetési hátralékok aránya 5,3 százalékkal érdemben elmarad az uniós átlagtól, a lakhatási költség-túlterheltség 5,9 százaléka így is magas terhet jelent. A statisztikák mögött ráadásul jelentős területi eltérés húzódik meg: Budapesten a lakhatási költségek sokkal nagyobb pénzügyi nyomást rónak a családokra, mint a környező Pest régióban.
