Csak két országban csökkentek a lakásárak Európában – Magyarország az egyik
A második negyedévben 1,4%-kal csökkentek a lakásárak Magyarországon az előző negyedévhez képest a KSH friss adatai szerint. Ilyen negyedéves árcsökkenésre legutóbb három éve, 2022 utolsó negyedévében került sor.
Éves összevetésben még mindig drágulás mérhető: a lakások 10,1%-kal lettek drágábbak az előző év azonos időszakához képest, ami 2023 negyedik negyedéve óta a legalacsonyabb növekedési ütem. Az összetételhatástól szűrt tiszta árváltozás alapján az új lakások ára is csökkent, amit valószínűleg az Otthon Start kedvezményes hitel vételár-plafonja okozott.
A Magyar Nemzeti Bank júliusban szolgáltatott adatot ugyanerről az időszakról. A jegybank aggregált nominális számai szerint a negyedéves lakásárcsökkenés 1,1%-os volt, az éves alapú növekedést pedig 12,3%-ra mérte. Az eltérés oka a különböző módszertan.
Uniós összehasonlítás: csak két tagállamban estek a negyedéves árak
Az uniós lakásárindexek alapján 2026 második negyedévében a tagállamok többségében tovább emelkedtek a lakásárak éves összevetésben. A rendelkezésre álló adatok szerint 23 országban mértek drágulást éves alapon, és mindössze három országban csökkentek az árak.
Éves alapon Finnországban 2,7%-kal, Luxemburgban 2,2%-kal, Franciaországban 0,8%-kal estek vissza az árak. A legnagyobb növekedést Portugália 17%-kal, Bulgária 16%-kal, Litvánia 14%-kal produkálta.
Negyedéves összevetésben is általános volt az áremelkedés: 24 tagállamban nőttek az árak, csökkenést csak Magyarországon 1,4%-kal és Franciaországban 0,8%-kal regisztráltak. A negyedéves rangsor élén Litvánia 5%-kal, Bulgária 4,5%-kal és Románia 4,4%-kal állt.
A régióban Szlovákia és Románia drágult a legjobban
A szűkebb régióban 2024 eleje és 2026 második negyedéve között valamennyi vizsgált országban emelkedtek a lakásárak, de eltérő ütemben. Ha 2025-öt vesszük 100-nak, Magyarországon különösen erőteljes drágulás látszik: a lakásárindex 2024 első negyedévében 82,10 ponton állt, 2026 első negyedévében pedig 107,74 ponttal érte el az időszak csúcsát. Ezt követően 2026 második negyedévében enyhe korrekció következett, így a magyar lakásárak továbbra is jóval a 2025-ös bázisszint felett maradtak, de a növekedés lendülete megtorpant.
A régióban Szlovákiában és Romániában volt a legerősebb áremelkedés: 2026 második negyedévére a szlovák lakásárindex 110,62, a román 110,45 pontra nőtt. Az EU átlaga visszafogottabb, de stabil drágulást mutat, 92,52 pontról 104,12 pontra emelkedve. Lengyelországban kiegyensúlyozottabb, Csehországban fokozatos felzárkózás látható.
