Megemelték Magyarország finanszírozási tervét, rekordra ugrott az állam pénzügyi tartaléka
Szeptember végére az éves nettó kibocsátási tervének 94,4 százalékát teljesítette az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK), miközben a megnövekedett költségvetési igények és a tartaléképítés miatt megemelte az idei finanszírozási célokat. Az év első kilenc hónapjában történelmi csúcsot ért el a kincstári likviditás, a lakossági megtakarítások terén pedig jelentős átrendeződés ment végbe a fix kamatozású állampapírok javára.
Az ÁKK szeptemberben módosított tervei alapján 2026-ra összesen 20 414 milliárd forintos bruttó és 8717 milliárd forintos nettó kibocsátással számol. A központi költségvetés nettó finanszírozási igénye ugyanis 1665 milliárd forinttal, 7110 milliárd forintra ugrott, a likviditási tartalékok bővítése pedig további forrásbevonást tesz szükségessé.
Ennek fényében az első kilenc hónapban 15 936 milliárd forint bruttó és 8231 milliárd forint nettó kibocsátás valósult meg. Az erős állampapír-kereslet és a kedvező pénzforgalmi egyenleg eredményeként a kincstári likviditás júliusban történelmi csúcsra, 5500 milliárd forintra emelkedett, és a harmadik negyedév végéig magas szinten maradt.
A forintalapú intézményi finanszírozás bruttó éves tervének 81,6 százaléka teljesült kilenc hónap alatt. Bár a kötvényaukciókon jelentős volt a túljelentkezés, a harmadik negyedévben – a fejlett piaci tendenciákat követve – a hazai hozamok is emelkedtek, a kereslet pedig hullámzóbbá vált.
A lakossági piacon egyértelműen a fix kamatozású papírok vették át a főszerepet. Szeptember végéig a FixMÁP állománya 1550 milliárd forinttal nőtt, míg az inflációkövető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) állománya több mint ezermilliárd forinttal csökkent. Ezzel a fix kamatozású konstrukciók súlya a lakossági portfóliókon belül 44,1 százalékról 57,9 százalékra emelkedett. A háztartások kezében lévő hazai állampapírok együttes állománya az év eleje óta több mint ezermilliárd forinttal, 14 663 milliárd forintra gyarapodott.
A kamatkiadások csökkentése érdekében az adósságkezelő a harmadik negyedévben 384,4 milliárd forint értékben vásárolt vissza legalább 6 százalékos kamatozású lakossági állampapírokat a forgalmazóktól. Ezzel párhuzamosan leállították a még tavaly, 2025 áprilisában indított csereprogramot is.
A devizafinanszírozási terv közel 70 százaléka teljesült eddig. A nemzetközi kötvénykibocsátási program egy júliusi, 3 milliárd eurós tranzakcióval lezárult, ugyanakkor decemberben egy ehhez hasonló összegű, az uniós helyreállítási alapból származó hitellehívás várható. Az államadósság devizaaránya jelenleg 28,4 százalék, ami kényelmesen illeszkedik a kijelölt sávba. Az átlagos hátralévő futamidő 5,4 év, ami az uniós források megelőlegezése miatt minimálisan elmarad az 5,5 éves céltól.
