Orbán Viktor kormánya és az EU közötti feszültség újabb szakasza
Az EU irányába tett példa nélküli lépések következtében új harc bontakozott ki, amely Trump kormányát és az Európai Uniót hozza összecsapásba. A konfliktus hátterében a helyi önazonossági szabályok állnak, amelyek egy civil szervezet által megfogalmazott panaszok szerint diszkriminatívak. Az Amnesty International máris bejelentette, hogy panaszt nyújtott be az Európai Bizottsághoz a magyar parlament által 2025 nyarán elfogadott törvény miatt, mely feljogosította az önkormányzatokat, hogy korlátozzák a helyi kötődés nélküli személyek ingatlanvásárlását és letelepedését.
E törvény lehetőséget ad a településeknek, hogy különféle eszközökkel érvényesítsenek előnyöket az ott élőknek, például elővásárlási jogot alapíthatnak, a beköltözést pedig betelepülési hozzájárulás megfizetéséhez köthetik. A szabályozás szigorú, annak megsértése esetén az ingatlan-adásvételi szerződések semmisnek minősülnek, a szabálytalan letelepedőket pedig pénzbírsággal sújtják.
December elejéig közel 180 település fogadta el a szóban forgó törvény alapján készült helyi rendeletet, ami komoly változásokat hozott a lakóhelyválasztás jogi kereteiben. Az új előírások, majdnem mindenki számára kötelező érvényűek, mégis a gyakorlat azt mutatja, hogy aránytalanul sújtják a társadalmilag hátrányos helyzetű csoportokat, mint például alacsony jövedelmű családokat és roma közösségeket.
A jogvédő szervezetek érvelése szerint az új szabályozás ellentétes az uniós joggal, mivel az indokolatlanul korlátozza a személyek és a tőke szabad mozgását a tagállamok között. Az Amnesty International arra figyelmeztetett, hogy a helyi közigazgatási határozatok sértik a jogbiztonság követelményeit, melyek közé tartozik az előreláthatóság elve és az önkényes hatósági döntések tilalma.
Emiatt a szervezet a magyar törvény és a hozzá kapcsolódó helyi rendeletek átfogó vizsgálatát kérte, valamint kötelezettségszegési eljárás indítását javasolja az Európai Bizottság részéről a törvény által bevezetett korlátozások ellen, amelyek kijelölik, ki és hol élhet Magyarországon.
Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a jogalkotás során mellőzni kellene a diszkriminatív megkülönböztetéseket, és a törvényjavaslatoknak a társadalmi egyenlőség elveit kellene szolgálniuk, nem pedig a különböző társadalmi csoportok kirekesztését erősíteni.
Az események fényében az EU és a magyar kormány viszonya egyre feszültebbé válik, ami alapjaiban befolyásolhatja a jövőbeli együttműködést és a magyar állampolgárok jogait.
