Ukrajna EU-csatlakozása: A jövő helyzete
Az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen, egy szerdai vacsorán kaptak világos üzenetet az EU-tagállamok képviselőitől: nem támogatják azt a „fordított bővítés” tervét, ami lehetővé tenné, hogy egy ország előbb tagságot nyerjen, majd később integrálódjon az EU döntéshozatali folyamatába. Az ülés informális keretek között zajlott, de Brüsszelben azóta úgy vélik, hogy az ukrán csatlakozás hirtelen leállt, és a további béketárgyalások során nem használható fel mint tárgyalási kártya.
Az európai kormányok elutasították azt a javaslatot is, miszerint Kijev már a teljes jogú tagság előtt megkaphatná a státuszt. Ebből következően a Bizottság legfőbb célja az volt, hogy Ukrajna 2027-re csatlakozzon az EU-hoz, míg a tagság garanciákat nyújthatott volna a békére. Azonban a tagállamok részéről jelentős ellenállással találkoztak, ami arra utal, hogy a hagyományos bővítési logika továbbra is dominál a nemzetközi politikai térben.
A kőolajvezeték leállása és a magyar vétó
Az uniós források esetében a Barátság kőolajvezeték leállás miatt Magyarország vétóra készül, ami 90 milliárd eurós hitelprogrampozíciót is veszélybe sodorhat. A következő EU-csúcsra, ami március 19-én lesz, újra Ukrajna megmaradása kerülhet a középpontba, hiszen a magyar választások előtt ez lehet az utolsó lehetőség a kormány számára arra, hogy kijelölje a pozícióját az ügyben.
Az európai bővítéspolitika jövője
A többi tagállam is továbbra is ragaszkodik a bővítés hagyományos, érdemalapú rendszeréhez, amely a jogállamiság, gazdasági és intézményi kritériumok betartásához köti a csatlakozást. Ez alapján a szakértők Ukrajna esetében reálisnak tartják, hogy 2035 körüli időszakra elérheti a teljes körű tagságot.
Geopolitikai nyomás és reformtervek
Az USA által generált geopolitikai nyomás mellett Moldova is felvette a csatlakozási szándékát. Izland esetében, amely már most is megfelel az európai követelményeknek, szintén bejelentkezett a csatlakozásra, mivel nekik gyakorlatilag csak halászati jogokban kellett volna egyezkedniük. Az események folyamán kiderült, hogy a legtöbb kormány attól tart, hogy a fordított bővítési javaslat irreális várakozásokat szülhet a többi tagjelölt országban, így ez végül lekerült a napirendről.
Kritikus helyzet Ukrajna számára
A márciusi csúcstalálkozó idején Ukrajna számára kulcsfontosságú szerepet játszik a 90 milliárd eurós pénzügyi csomag sorsa, ahol a magyar kormány vétója meghatározó tényező. A Barátság vezetéken történt orosz csapás következményeként Orbán Viktor miniszterelnök nyíltan fenyegetett a blokkolással, ezzel életben tartva a vitát az ukrán olajtranzit körül. Az ukrán vezetés viszont azt állítja, hogy a vezeték igen súlyos sérüléseket szenvedett, amelyet nem lehet azonnal helyreállítani.
A helyzet ezúttal rendkívül politikussá vált, hiszen a március 19-i találkozón megint meg kell vitatniuk, hogy Európa képes-e támogatni Ukrajna jövőjét a fennálló geopolitikai feszültségek közepette.
