Töredékét használjuk ki a hálózatnak – a kolokáció lehet az energiaszektor válasza
Élénk aktivitás jellemzi a kolokációs beruházások hazai piacát: az új projekteknél általános, hogy a megújuló erőművek mellé energiatároló telepítését is betervezik, a már működő erőművek esetében pedig szintén világos tendencia, hogy akkumulátort telepítenek melléjük.
A kialakuló hibrid erőművek nagy többségénél ugyanaz a beruházó telepít akkumulátoros energiatárolót a meglévő technológia mellé. A befektetők jóval kisebb arányban, de növekvő számban kezdeményeznek kolokációt egy másik tulajdonosi érdekkör kezében lévő csatlakozási pontra.
Simon Gábor, a DLA Piper Hungary energia szakterületének vezetője szerint a szabályozás támogatóbbá tételével itthon is érdemes lenne elősegíteni a különböző tulajdonoshoz tartozó eszközök kolokációját, összhangban a legkisebb költség iparági elvével és a hálózati kapacitásokkal való felelős, takarékos gazdálkodás szándékával.
A szakértő úgy látja, a szabályozói és jogalkotói szándék arra utal, hogy a döntéshozók felismerték a kolokáció értékét, és azt, hogy az időjárásfüggő megújuló kapacitások integrálása csak akkor lehet rentábilis, ha a hálózati kapacitásokat a lehető leghatékonyabban használják ki.
A Magyarországon tömegesen telepített naperőművek kihasználtsága éves szinten a 20 százalékot sem éri el, így a hálózati kapacitásnak csupán töredéke hasznosul.
A hibridizáció és a kolokáció elősegítheti a villamosenergia-hálózat optimális kihasználását. A szemléletváltozást jelzi az új magyar szélerőmű-pályázat feltételrendszere is, amely jelentős plusz pontszámmal értékeli, ha a turbina mellé akkumulátoros energiatárolót is telepítenek.
A kolokáció irányába nemcsak a hálózati kapacitások szűkössége mutat, hanem a kereskedelmi realitások és a megújuló erőművek időjárásfüggő, ingadozó termelése is.
Az új hazai szélenergia-pályázatban a kolokáció két helyen jelenik meg: ha a szélerőmű mellé az adott csatlakozási ponton akkumulátoros energiatároló is települ, az az összesen elérhető 100 súlyszámból akár 15-öt is jelenthet, ha a tároló kapacitása eléri a megigényelt szélerőművi betáplálási kapacitás 50 százalékát. További 5 pont járhat, ha a pályázó hozzájárul a csatlakozási pont és a termelői vezeték másik nyertes pályázóval történő közös használatához.
A szakértő a pályázat értékelési rendszerére, a kereskedelmi rációra és a megtérülési számokra tekintettel arra számít, hogy a projektek többségében a szélerőművel együtt akkumulátoros energiatároló is létesül majd, megegyező tulajdonosi háttérrel.
A villamos energia törvény szerint ha a termelői vezetékre olyan erőmű vagy villamosenergia-tároló kapcsolódik, amelynek nem ugyanaz a tulajdonosa, mint a termelői vezetéké, az érintettek megállapodást kötnek a termelői vezeték és a csatlakozási pont közös használatára.
A Magyar Megújuló Energia Szövetség szervezésében más nemzetközi jogi irodákkal közreműködve a DLA Piper is részt vett egy kolokációs mintaszerződés kidolgozásában, bizonyos kérdésekre azonban a hazai szabályozás hiányosságai miatt nem sikerült teljesen kielégítő megoldást találni.
Jelenleg nincs hatékony jogszabályi garancia arra, hogy ha a csatlakozási pont jogával és a termelői vezetékkel rendelkező elsődleges jogosult cég elveszíti hálózati csatlakozását, fizetésképtelenné válik vagy megszegi a kolokációs szerződést, a másik cég által telepített energiatároló működése a megtérüléséig biztosított maradjon.
A szabályozásban az is hiányosság, hogy kolokációs szerződés csak költségalapon köthető, a befogadó szereplő pedig nem realizálhat profitot, ami nem motiválja túlságosan az elsődleges jogosultat a konstrukcióban való részvételre.
A másodlagosan csatlakozó fél és a külső finanszírozó kockázatainak csökkentésére jó példa az Egyesült Királyságban alkalmazott megoldás, amelynek értelmében a résztvevők közösen létrehoznak egy GridCo társaságot, amelyre átruházzák a termelői vezetékeket, a kapcsolódó hálózati elemeket és a csatlakozási pont használatára vonatkozó jogokat. Így ha az egyik projekt kiesik, a másik továbbra is hozzáfér a kapacitásokhoz.
A Magyar Megújuló Energia Szövetség által felkért szakértők egy csődtörvény-módosítási koncepciót is kidolgoztak, amelyet az Energiahivatal és az egykori Energiaügyi Minisztérium asztalára is letettek, az ügy azonban mindeddig nem minősült top prioritásnak.
A szakértő szerint itthon is érdemes lenne elősegíteni a különböző tulajdonoshoz tartozó eszközök kolokációját, a jogalkotó pedig akár egy egyszerűsített, gyorsított, a kapacitáskiosztásban prioritást biztosító engedélyezési eljárással is ösztönözhetné a kolokáció vállalását.
