Külföldi munkavállalás: országonként óriási különbségek az álláskeresés hosszában
Nem minden országban találnak egyformán gyorsan munkát az álláskeresők – derül ki egy 42 országot vizsgáló nemzetközi összehasonlításból, amely a munkanélküliség időtartamára vonatkozó 2025-ös OECD-statisztikákon alapul. Az adatok a folyamatos munka nélkül töltött időtartamot mutatják, nem a munkakereséshez szükséges teljes időt. A vizsgált országok mediánja körülbelül 4,7 hónap.
A legkedvezőtlenebb helyzetben Dél-Afrika, Szlovákia, Görögország és Olaszország álláskeresői vannak: ezekben az országokban átlagosan több mint 12 hónap alatt találnak munkát az emberek. Őket Bulgária követi 9,3 hónappal, majd Horvátország 8 hónappal. Litvániában 7,9, Romániában 7,8, Portugáliában 7,6 hónap az átlagos álláskeresési idő. Lettországban 6,9, Svájcban 6,7, Csehországban 6,5, Luxemburgban pedig 6 hónap ez az érték.
Magyarország a hosszabb álláskeresési idejű országok közé tartozik: hazánkban az álláskeresők mediánosan 5,9 hónapot töltenek munkakereséssel. A különbségek a lista másik végén is szembetűnőek: Mexikóban mindössze 1,2 hónap ez az időtartam, az Egyesült Államokban 2,2, Kanadában pedig 2,4 hónap. Ez azt jelenti, hogy a legrosszabbul teljesítő országokban több mint tízszer annyi időbe telik munkát találni, mint Mexikóban.
Mi állhat az elhúzódó álláskeresés hátterében?
A hosszabb keresési idő mögött több tényező is állhat: a strukturális munkanélküliség, a munkavállalók képzettsége és a munkaerőpiaci kereslet közötti eltérés, a vállalatok kiválasztási gyakorlata, valamint a munkaerőpiaci mobilitás különbségei. Az országos munkanélküliségi ráta önmagában nem feltétlenül mutatja meg, milyen nehéz helyzetben vannak azok, akik már elveszítették a munkájukat: előfordulhat, hogy egy országban viszonylag alacsony a munkanélküliség, a munkanélküliek mégis nehezen találnak új lehetőséget, a pályakezdő fiatalok pedig további akadályokkal szembesülhetnek.
Az elhúzódó álláskeresés nemcsak anyagi, hanem mentális terhet is jelent. Az ismétlődő elutasítások, a válasz nélkül maradó jelentkezések és a pénzügyi bizonytalanság szorongást, depressziót és az önbizalom csökkenését is okozhatják. A hosszan tartó munkanélküliség az emberek kontrollérzetét és önbecsülését is alááshatja, különösen akkor, ha az automatizált kiválasztási folyamatok során még visszajelzést sem kapnak a jelentkezők.
Növekvő munkanélküli létszám Magyarországon
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint Magyarországon szeptemberben a munkanélküliek száma 224 ezer fő, a munkanélküliségi ráta pedig 4,6 százalék volt. A július és szeptember közötti időszakban a férfiaknál a munkanélküliek száma 116 ezer fő, a nőknél 114 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta a férfiaknál 4,5 százalékos, a nőknél 4,9 százalékos.
Az adatok szerint a munkanélküliek valamivel több mint 43 százaléka keresett állást 3 hónapnál rövidebb ideje, ami 2,5 százalékponttal elmaradt az előző év azonos időszakában mért értéktől, míg a több mint egy éve munkát keresők aránya 3,3 százalékponttal, 32,5 százalékra növekedett. A nyilvántartott álláskeresők létszáma is nőtt: szeptember végén az egy évvel korábbihoz képest 1,1 százalékkal, 223 ezer főre emelkedett.
Mit áldoznának be a magyar munkavállalók egy jobb munkahelyért?
A magyar munkavállalók munkahelyváltási hajlandóságát vizsgálja az a felmérés, amely arra keresi a választ, milyen szempontok a legfontosabbak számukra egy munkahely kiválasztásakor, milyen feltételek mellett váltanának munkahelyet, és mennyire elégedettek jelenlegi munkahelyükkel.
