Magyar Péter és Friedrich Merz tárgyalásai Berlinben
Friedrich Merz német kancellár a következő hétéves uniós költségvetésbe emelné Ukrajna finanszírozását, Magyar Péter viszont ellenzi, hogy a költségvetési megállapodást összekössék az ukrán támogatással – derült ki a két kormányfő keddi sajtótájékoztatóján. A berlini tárgyalásokon a magyar energiaellátás diverzifikálásáról, a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozásáról és a védelmi együttműködés bővítéséről is szó volt, valamint német–magyar vegyesvállalatok alapításai is napirendre kerültek.
Merz szerint a 2028–2034-es uniós költségvetés tárgyalásai döntő szakaszba lépnek, és a megállapodáshoz érdemi változtatásokat vár António Costától, az Európai Tanács elnökétől. A kancellár több forrást szánna a versenyképesség javítására és a védelemre, miközben a költségvetés egészének minden tagállam számára pénzügyileg vállalhatónak kell maradnia.
Magyar Péter az agrár- és kohéziós támogatások, valamint a tagállamoknak elkülönített keretek megőrzését nevezte magyar prioritásnak. A bevételi oldalon is változtatást sürgetett, mert szerinte a jelenlegi javaslat alapján Magyarország az egy főre jutó nettó befizetés alapján a legnagyobb befizetők közé kerülne. Azt mondta, hogy Budapest kész tárgyalni a kompromisszumról.
Ukrajna hosszú távú támogatását Merz közös európai biztonsági feladatnak tekinti, ezért szerinte annak teljes egészében az uniós költségvetésben kellene helyet kapnia. Magyar kérdésre azt mondta, hogy kormánya kész folytatni a humanitárius segítségnyújtást, de a magyar költségvetés helyzetére hivatkozva elfogadhatatlannak nevezte, hogy Magyarországnak akár egymilliárd eurónyi hitelt kelljen felvennie vagy ekkora összegre garanciát vállalnia.
A nyugat-balkáni bővítés felgyorsítását mindkét vezető támogatja: Merz szerint Montenegróval hamarosan lezárhatják a csatlakozási tárgyalásokat, Ukrajna és Moldova esetében pedig év végéig megnyitná az összes tárgyalási fejezetet. Magyar az egyes tagjelöltek felkészültsége alapján döntene a továbblépésről, Moldovát pedig késznek tartja erre. Ukrajna kapcsán azt mondta, hogy haladnak a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak helyreállításával, az oktatás területén azonban további lépésekre van szükség, hogy a csatlakozás előrébb mozdulhasson.
Németország az LNG-ellátásban és az orosz energiaimport kiváltásában is segítséget ajánlott Magyarországnak. Magyar szerint a több beszerzési útvonal növelné az ellátás biztonságát, a német ajánlatnál azonban az árról még meg kell egyezni. A miniszterelnök szerint a magas energiaárak már most rontják a magyar vállalatok versenyképességét.
A védelmi együttműködésben Merz elsősorban a légvédelemben lát lehetőséget, Magyar pedig az uniós SAFE-hitelprogramot is megemlítette a meglévő hadiipari beruházások bővítésének és új német–magyar vegyesvállalatok létrehozásának lehetséges eszközeként. A gazdasági egyeztetésen az autóipari és beszállítói kapcsolatok erősítéséről, valamint új beruházásokról is tárgyaltak.
Merz elfogadta Magyar Péter budapesti meghívását, és a miniszterelnök közlése szerint tavasszal látogat Magyarországra. A két kormány a kulturális kapcsolatokat is erősítené, ennek részeként 2028-ban német–magyar kulturális évadot rendeznek.
