Új motor hajtja a magyar ipart, megtorpant az elmúlt évek húzóágazata
A magyar ipar az elmúlt években látványosan gyengélkedett, a felszín alatt azonban jelentős szerkezeti átrendeződés ment végbe. A friss termékstatisztikai adatok szerint 2019 és 2025 között az autóipar, különösen a belső égésű motoros járműgyártás gazdasági súlya visszaesett, a 2019 és 2024 közötti dinamikus növekedés után megtorpant az akkumulátorgyártás térnyerése is, miközben a hazai számítógép- és perifériaegységek értékesítése árhatásoktól megtisztítva csaknem megnégyszereződött ugyanebben az időszakban.
A magyar ipar termelése tavaly 3,2 százalékkal csökkent, idén pedig már a stabilizálódás és a fellendülés kezdeti jelei látszanak. A teljes ipari árbevétel 2025-ben 58 058 milliárd forintot tett ki, ennek több mint négyötöde, 80,3 százaléka a feldolgozóiparhoz, 18,3 százaléka pedig az energiaiparhoz kapcsolódott. A gyengélkedés hátterében a gyenge európai konjunktúra, a német ipar elhúzódó problémái, az autóipari átállás költségei és a visszafogott kereslet álltak – mondta el Morvai Attila, a KSH főosztályvezetője.
2024-ről 2025-re a legnagyobb súlyú alágazatok közül a járműgyártás értékesítési volumene 10,5 százalékkal, a villamos berendezések gyártásáé 24,3 százalékkal esett vissza. Az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás lényegében stagnált, 0,3 százalékos összesített csökkenéssel. Egyetlen nagyobb feldolgozóipari terület tudott érdemben bővülni: a számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása, amely 9,4 százalékkal nőtt – írja a Portfolio.hu.
A magyar ipar átalakulásának leglátványosabb terepe továbbra is az autóipar. A közúti gépjárműgyártás súlya az ipari termékértékesítésen belül 3 százalékponttal csökkent 2019 és 2025 között, ugyanakkor az ágazat így is az egyik legfontosabb hazai ipari terület maradt. A termékszerkezet változása sokkal beszédesebb: 2025-re a hibrid és elektromos járművek részaránya 32,4 százalékra emelkedett, amivel már megelőzték a benzines járműveket, amelyek aránya 30,2 százalékra csökkent. A dízeljárművek részesedése 16,7 százalékról 6,2 százalékra esett vissza. A belső égésű motorokkal működő járművek gyártása így a teljes szektor értékesítésének már csak 55 százalékát adta.
A KSH adatai szerint az autóipari értékesítés volumenindexe 2024-ben 8,6 százalékkal, 2025-ben pedig már 18,2 százalékkal maradt el a 2019-es szinttől, vagyis az ágazat egyszerre alakult át és gyengült. Az átrendeződés az exportpiacokon is látszik: Németország továbbra is a legfontosabb célpiac, de mögötte 2025-re Spanyolország lépett előre, míg a visegrádi országok korábbi dominanciája gyengült.
A hazai számítógép- és perifériaegységek értékesítésének volumene 2019 és 2025 között csaknem a négyszeresére emelkedett. A növekedés szinte teljes egészében az adatfeldolgozó egységekhez köthető: ezek részesedése az informatikai termékek értékesítésén belül a 2019-es 26,4 százalékról 2025-re 88,6 százalékra ugrott, miközben a korábban meghatározó tárolóegységek aránya 41,4 százalékról 3,6 százalékra esett vissza. Az adatfeldolgozó egységek termelése erősen exportorientált, relatíve alacsony hazai hozzáadott értékű tevékenység; a legnagyobb megrendelők India, az Egyesült Államok és Hollandia vállalatai, a német exportértékesítés súlya e területen mindössze 6,5 százalék.
Az akkumulátortermékek értékesítésének volumene 2019 és 2024 között több mint nyolcszorosára nőtt, 2025-ben azonban a lendület megtört, az értékesítés 34,6 százalékkal visszaesett – a 2025-ös szint így is több mint ötszöröse a 2019-esnek. Az export a 2023–2024-es csúcshoz képest mintegy 40 százalékkal mérséklődött. Az exportpiacokon Németország megőrizte vezető szerepét, mellette Olaszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság vált jelentős célországgá, miközben az osztrák megrendelések gyakorlatilag eltűntek.
Az élelmiszer-, ital- és dohánygyártás termékértékesítésének volumene 2019 és 2025 között mindössze 4,8 százalékkal nőtt: elkerülte a járműiparban látott visszaesést, de érdemi bővülésre sem volt képes. A növekedést az export hajtotta, amely 17,4 százalékkal, 243,6 milliárd forinttal bővült, miközben a belföldi értékesítés 3,5 százalékkal, 74,5 milliárd forinttal csökkent. Tavaly a belföldi értékesítés folyó áron 3720 milliárd, az export 3008 milliárd forintot tett ki.
A KSH az ipari teljesítménystatisztika megújítását is bejelentette. A 2027-től életbe lépő módszertani módosítás szerint a feldolgozóipari havi adatszolgáltatásban a kért mutatók száma 23-ról 6-ra csökken, hét további mutatót pedig negyedévente kell jelenteni. Az adatszolgáltatási űrlapok átlagos kitöltési ideje a 2025-ös 27,8 percről 2027-re várhatóan 5 percre mérséklődik, a publikációs idő pedig a 2026-os 44 napról 36–37 napra csökken.
